"Elnyomott magyarok és elnyomó idegenek állnak szemben egymással? Történelmünk újra meg újra időszerűvé tette ezt az értelmezést. Katona drámájának mégsem ez az igazi mondanivalója. Sokkal inkább az, hogy a zsarnokot törekvéseiben és tetteiben nem korlátozza erkölcs, azt azonban igen, aki becsületét és a közösség iránti felelősségét megőrizve kíván, kényszerül ellene föllépni.[…] A dráma utolsó jelenetében két, asszonyát elveszített férj áll egymással szemben. A király őrzi rangjának méltóságát, Bánk összeomlik. De összeomlása erkölcsileg a király fölé emeli […] Feleségének halála Bánk számára „végsemmiség”, élete értelmének az elveszítése. A Gertrudis halálának megtorlására készülő királynak azonban végül is be kell látnia, hogy „méltán” esett el a magyarokkal összeférni képtelen királyné.
Ezzel áll helyre a megbolydult erkölcsi világrend: Bánk lelki összeomlásával a meggyalázott és megölt Melinda ártatlansága győz a fenntartás nélkül még férje által sem gyászolható Gertrudis fölött. Az áldozat és zsarnok fölött. Azt hiszem. A Bánk bán tanításának mindenekelőtt ezt kell tudatosítania.
Nem hagy nyugodni azonban egy végső kérdés. Vajon rávehetjük-e korunk fiataljait a föntebbieknek nemcsak értelmi elfogadására, hanem érzelmi-erkölcsi befogadására is?” (Orosz László: Kérdőjelek, 2007. 60-70.old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése